A tárgyalóteremben
A peres eljárások legfontosabb helyszíne a tárgyalóterem.
Tárgyaláson csak az ügyvédjelölti névjegyzékbe felvett, igazolvánnyal rendelkező ügyvédjelölt képviselhet!
Fontos, hogy mindig vigyük magunkkal az ügyvédjelölti igazolványunkat és a meghatalmazásunkat, mivel
a képviseletre való jogosultságunkat igazolni kell.
Igazolvány hiányában nem járhatunk el, viszont ha a meghatalmazás hiányzik
azt általában lehet orvosolni utólagos megküldéssel. Ha az ügyfél is a helyszínen van, akkor ezzel nem szokott gond lenni.
A Polgári Perrendtartás (Pp.) 67. §-ának(3) bekezdése szerint:
"Ügyvédjelölt (jogi előadó) az ítélőtábla és a Kúria előtt - a 119. §-ban szabályozott esetet kivéve - nem járhat el."
Nem minden ügytípusban képviselhet önállóan az ügyvédjelölt, mivel nem rendelkezik
azzal a tapasztalattal, mint egy szakvizsgázott ügyvéd. Ezért ha tárgyalásra megyünk
mindig ellenőrizzük, hogy jogosultak vagyunk-e a képviseletre, ugyanis ha nem, akkor
a bíróság úgy tekinti, hogy a fél nem jelent meg a tárgyaláson, aminek hátrányos következményei lehetnek.
Mind a polgári, mind a büntető tárgyaláson meghatározott helye van az eljárás résztvevőinek.
A bíróval szemben két asztal található. A bíró szemszögéből a bal oldalon helyezkedik el az alperes és jogi képviselője,
büntetőeljárásban a vádlott jogi képviselője. A vádlott szemben ül/áll a bíróval.
A jobb oldalon lévő asztalnál foglal helyet az ügyész, esetleg a sértett képviselője, továbbá
polgári eljárásban a felperes, vagy jogi képviselője.
A kötelező talárviseletről az ügyvédi talár oldalon tájékozódhatunk.
A bíróságon mindig illemtudóan viselkedünk, heves vita esetén sem emeljük fel a hangunkat,
nemtetszésünket nem fejezzük ki a másik fél becsmérlésével, mutogatással, trágákodással.
Ha bármikor a bírósághoz szólunk mindig álljunk fel! Előfordulhat, hogy a bíró
jelzi, hogy nem szükséges felállnunk, akkor fogadjuk el ezt a "kedvezményt".
A bíró megszólítása: Tisztelt Bíró Úr/Asszony, vagy Tisztelt Bíróság.
Rágózás, ivás-evés, telefonálás tilos!