Segítség felszámolási eljáráshoz
Az ügyvédi praxisok között többségben vannak a polgári, gazdasági ügyekkel foglalkozó irodák, ahol gyakran a jelöltek
feladata a felszámolási indítások megindításának előkészítése, a beadvány megírása.
Rovatunkban az ezzel kapcsolatos teendőket szedtük össze.
A felszámolási eljárás szabályait a Cstv., vagyis a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény állapítja meg,
mely egyaránt tartalmaz anyagi- és eljárásjogi rendelkezéseket.
A felszámolási eljárás megindításához bizonyos tényezők együttes fennállása szükséges, melyet a törvény 27. §-a szabályoz:
27. §
(1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).
(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
Ügyvédjelöltek a legtöbb esetben a 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti felszámolási eljárással találkoznak.
1. Milyen iratokra van szükségünk?
Az ügyfél által átadott iratokból tudjuk megállapítani, hogy egyáltalán fennáll-e a lehetősége a felszámolási eljárás megindításának.
az a) pontban meghatározott esetben beadványunk mellé csatoljuk az alábbiakat:
- a jogviszonyt igazoló szerződést, mindkét fél által aláírva, hiszen csak így igazolható, hogy ténylegesen létrejött a jogviszony.
- a szerződés alapján kiállított számlát, ami adósnak átadásra, vagy megküldésre került (átvételt igazoló ellenjegyzés, postai tértivevény)
- ha van, akkor teljesítési igazolás, vagy tartozáselismerés,
- fizetési felszólítás, melyet minden esetben tértivevényes postai küldeményként kell feladni, csak így tudjuk igazolni, hogy az adós szabályszerű felszólítása megtörtént,
- fizetési felszólítás tértivevénye,
Fontos, hogy a fizetési felszólítást kizárólag a teljesítési idő lejártát követő 20 nap után lehet megküldeni! Csak így érvényes a felszólítás a felszámolási eljárásban.
Az illetéktörvény 44. §-ában került meghatározásra az eljárás megindításának díja:
A csőd- és felszámolási eljárás illetéke
44. § (1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 80 000 forint, csődeljárásának illetéke 50 000 forint,
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 30 000 forint, a csődeljárás illetéke 30 000 forint.
Az idézett törvényszakasz alapján megállapítható, hogy egy Kft. felszámolásához 80.000,- Ft eljárási illeték kell, melyhez hozzájön még közzétételi díj, mely 25.000,- Ft.
Hogyan kell megfizetni az illetéket, díjat?
Az illetéket a beadványon kell leróni illetékbélyeg formájában,
a közzétételi díjat pedig, sárgacsekken befizetve vagy utalva, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium számlájára.
sárgacsekkett cégbíróságon, cégszolgálatnál lehet kérni.