Belépés
Regisztráció
Vissza az alapokhoz

Hogyan lehet valakiből ügyvédjelölt?

Kifejezetten „ügyvédképző” iskola nincsen. Az ügyvéd alapesetben ügyvédjelöltből lesz egy viszonylag hosszabb út végigjárása után. Az alábbiakban az ügyvédjelöltté válás folyamatát tekintjük át.

Természetesen el kell végezni az alap és középfokú iskolákat, érettségi bizonyítványt kell szerezni. Érettségit követően 5 éves jogi egyetemet kell elvégezni, amire az ország 8 egyetemén van lehetőség: ELTE, Pázmány, Károli, Szeged, Miskolc, Pécs, Debrecen, Győr.

A jogi diplomával és egy kis szerencsével el tudunk helyezkedni ügyvédnél, vagy ügyvédi irodánál, ezt követően kell kérelmezni a jelölti névjegyzékbe történő felvételünket, amit az illetékes kamara az ügyvédi törvény rendelkezései szerint bírál el.

A munkábaállás és a kamarai felvételünk között egy-két hónap is eltelhet, mivel jelöltavatás, ami eskütétellel jár, nem minden nap van, továbbá a kamarai jelentkezésünket elbíráló elnökségi ülést sem tartják minden héten.

Ez alatt az időszak alatt még nem ügyvédjelölt a munkavállaló, jogi képviseletet sem láthat el, nem helyettesítheti tárgyaláson a principálisát. Az ügyvédi gyakorlati időbe nem is számítható be ez az idő.

Az ügyvédjelöltet heti 40 órás, napi 8 órás munkarendben kell foglalkoztatni, a munkaszerződésbe bele kell foglalni, hogy határozott vagy határozatlan idejű.
A Budapesti Ügyvédi Kamara előírja, hogy az alábbi mondat belekerüljön a munkaszerződésbe: "A Munkavállaló az ügyvédjelölti fogadalomtétel letételének napjáig gyakornok/asszisztens, az azt követő naptól ügyvédjelölt."

Miután a kamara elfogadta a jelentkezést ünnepélyes esküt kell tenni a többi ügyvédjelölttel a kamara dísztermében.

Az ügyvédi törvény szerint:

95. §

(2) Ügyvédjelölti tevékenységet az folytathat, akit a kamara az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvett.
(3) A kamara az ügyvédjelöltet arcképes igazolvánnyal látja el.

Az ügyvédjelöltek névjegyzéke

96. §

(1) Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki

a) a 13. § (3) bekezdés a), b) és g) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel,

b) munkaviszonyt létesített ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvéddel vagy olyan ügyvédi irodával, amelynek ilyen ügyvéd tagja van.

(2) Az ügyvédjelölt nem kamarai tag.

Ügyvédjelölti tevékenységet csak az folytathat aki az ügyvédjelöltek névjegyzékében szerepel. Tehát ahhoz, hogy valaki ügyvédjelölt legyen be kell kerülnie az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, amelyet több feltételhez köt a törvény.

13. § (3) A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

[...]

g) nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá.

(4) Nem vehető fel a kamarába az,
a) akivel szemben a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg,
b) aki büntetett előéletű, vagy egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) aki büntetlen előéletű, de
ca) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,
cc) akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított három évig,
cd) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
d) akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,
e) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),
f) aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen,
g) akinek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozása van.

Vissza az alapokhoz